At first page Next page
erdely (1)
 		erdely (10)
 		erdely (11)
 		erdely (12)
 		erdely (13)
 		erdely (14)
erdely (15)
 		erdely (16)
 		erdely (17)
 		erdely (18)
 		erdely (19)
 		erdely (2)
erdely (20)
 		erdely (21)
 		erdely (22)
 		erdely (23)
 		erdely (24)
 		erdely (25)
erdely (26)
 		erdely (27)
 		erdely (28)
 		erdely (29)
 		erdely (3)
 		erdely (30)

Erdélyi körutazás 2009. augusztus 05-09. között

Programok-útvonalak:

Első nap:

  1. Érkezés Marosvásárhelyre, innen rövid pihenés, evés, nézelődés után továbbmegyünk
  2. Segesvárra. XIV-XV. sz-i középkori városnegyed található itt, a meredek utcácskák, középkori házak nagyon hangulatosak. Nagyon látványos a XIV. századi óratorony, egykori városháza. A XVII. századi óra ablakában naponta más-más festett kis szobor jelenik meg, éjfélkor váltják egymást. Az óratorony mellett áll a XIII. századi kolostortemplom. A legmagasabb részen van a XIV-XVI. századi evangélikus vártemplom. A bazárban dúl a Drakula kultusz, a hagyomány szerint itt született a későbbi Vlad Tepes havasalföldi vajda, akiről Bram Stoker mintázta híres regényhősét. Sokkal valószínűbb azonban, hogy nem is járt itt sosem.

Délután kimegyünk a segesvári csatatérre, ahol 1849-ben Bem Apó serege vereséget szenvedett a cári orosz csapatoktól, s ahol utoljára látták Petőfi Sándort.

  1. Innen Székelyudvarhely felé megyünk tovább. Utunk protestáns falvakon visz át, érdemes megállni a bögözi templom egyedülálló freskóinál. Székelyudvarhelyről rövid időzés után szállásunkra megyünk.

Második nap.
Kirándulás Gyergyóba:

  1. Gyergyószárhegy a Gyergyói-medence legrégibb településeinek egyike. Itt található az erdélyi reneszánsz építkezés egyik legszebb alkotása a Lázár-kastély.
  2. A kastély megtekintése után útirányunkat Erdély egyik legszebb torlasztava, a Gyilkos-tó felé vesszük, mely 983 m tengerszint feletti magasságban található. A tó 1837 nyarán keletkezett, a Gyilkos-kő északnyugati lejtőjén felhalmozódott törmelékanyag lecsúszása következtében, mely a nagy esőzések hatására zúdult le és zárta el a völgyet, ahol több patak is egyesül.  A népi névmagyarázat szerint az összeomló hegy maga alá temette a völgyben legelésző nyájat pásztorostól együtt, és a felszivárgó vér sokáig vörösre festette a tó vizét.
  3. A tótól mindössze néhány kilométerre tálalható a Békás szoros. Ez a lélegzetelállító természeti képződmény meredek és magas (100-360m) sziklafalak között vezet. A hely varázsát nagyban emeli a falak alatt nagy robajjal tovaszáguldó Békás patak.

 

Harmadik nap délelőtt:

  1. Székelyudvarhely: A Nagy-Küküllő szakaszán fekszik a híres Székely anyaváros. Benedek Elek így ír a legendás székely városról:
    „… Nini, ahol egy óriás templom! Két tornya van. És ragyognak ezek is. Enyeleg velök a nap sugara. Szédülve néznek egy magas dombra, mely a város fölé emelkedik. S ezen a dombon is templom. És ennek is tornyán ragyog a kereszt. Hiszen ez tündérváros, melyről annyit mesélt nekem a zsellérünk mesemondó leánya...”
  2. Szejkefürdő: Szejkefürdő Székelyudvarhely szabadidő-központja és üdülőtelepe. Neve szorosan összefonódik Orbán Balázs nevével, akit ide temettek el. Ivókúrára alkalmas petróleumos borvize, kénes melegvizű fürdője, mofettája (gőzölője), gyógyiszapja van - s mindez egy helyen, az enyhe, kellemes mikroklímájú Sós-patak kies völgyében.
  1. Farkaslaka: Farkaslaka Székelyudvarhely közelében, a Gordon hegy lábánál, Hargita megyében, 540-580m tengerszint fölötti magasságban található. Farkaslakán született a  székelység nagy írója Tamási Áron (Ábel trilógia) akit végakarata szerint  szülőföldjén helyeztek örök nyugalomba, sírját és szülőházat több száz turista keresi fel.

 

Délután:

  1. Kirándulás a Hargitán. az Ivó-patak mentén haladva, a Hargita hegység lábánál, hagyományos székely tanyavilágra bukkanunk.Egy traktort bérlünk és a patak mentén az érintetlen környezetben felmegyünk a 795m tengerszintfölötti magasságban található menedékházig, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Madarasi-Hargitára.
  2. Korond: Hazafelé rövid látogatást teszünk Korondra, a Székely sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központja.

Negyedik nap délelőtt:

  1. Kirándulás Csíkban: A Hargitán át Tolvajos-tetőre kirándulunk.A HARGITA-HEGYSÉG a legmagyarabb erdélyi hegység, egészében a székelyek által lakott területen helyezkedik el. Vulkanikus eredetű, a Keleti-Kárpátok része.A TOLVAJOS-TETŐ egy nyereg, 980 m magasságban
  2. Innen Csíkszeredán keresztül Csíksomlyó felé vesszük utunkat. Ez Csendes kis falucska Erdélyben; a Székelyföldön, a Kissomlyó-hegy lábánál található.     A Székelyföld és a székely nép történetében mégis óriási jelentőségű volt mindig, és ma is az. A kegyhely eredete belevész a korai középkor történetébe. Annyi bizonyos, hogy IV. Jenő pápa 1444. február 2-án teljes búcsút engedélyezett mindazoknak, akik a ferences atyák csíksomlyói Mária templomának építkezésében segítenek. Az ősi Mária-tisztelet és a hatalmas méretű kegyszobor a múlt emlékeit idézi.
  3. Felsétálunk a Kálvária dombra, majd megmásszuka Kissomlyó hegyét, amelynek tetejéről csodálatos panoráma tárul elénk.

Délután:

  1. A Gyimesek felé kirándulunk, Fügés-tetőn megnézzük az 1000 éves országhatáron, az Árpád vonalon a II.vh-ban  kialakított védelmi vonal emlékeit. Gyönyörű természeti szépségekben lesz részünk. Innen Gyimesbükkre kirándulunk, amely Erdély legkeletibb települése. A Rákóczi-vár a Tatros-patak völgyében a történelmi magyar országhatárnál található.

 

Ötödik nap: Hazautazás

  • A napot leginkább utazással fogjuk tölteni, de nem hagyhatjuk ki útközben Kolozsvárt.
  • Kolozsvárt régóta Erdély fővárosának tekintik Az Erdélyi Fejedelemség idején kapta a "Kincses Kolozsvár" elnevezést, melyet gazdagságának és kulturális szerepének köszönhetett. Kolozsvárnak számos híres szülöttje van. Itt született Hunyadi Mátyás magyar király, Bocskai István erdélyi fejedelem és a híres matematikus Bolyai János, a nemeuklideszi geometria megalapítója is.